"Mi van Veled? Munka? Sikerült már találni valamit? Lakás? Most már jobbak a körülmények? Rem már nem 7 négyzetméteren kell lenned..S hát igen a párod..ahogy mondanád Fecókád...Minden okés köztetek. Annyira kivánom neked hogy boldogulj..mert megérdemled...egy hihetetlen jó embert ismertem meg veled..Pedig az elején még azt gondoltam hogy egy egoista önző vagy :D

De tévedtem hála istennek. Nem tudom hogy hogyan leszel a jövőben, de tudom hogy jól fogsz dönteni..a Te döntésed, igy nem is mondom azt hogy mit csinálj..Te érzed..Te vagy az aki tudja mi a jó neked. Csak egyet kérek..gondolkozz, mérd végig a dolgokat mielött döntesz..legyél körültekintő..."

Monic:

„Itt van az utolsó közös képünk előttem. Szemembe könnyek szöknek: Nagyon Hiányzol! Miért kell elmenned? Rossz, hogy a másik felem olyan messze van! SZERETLEK, GYERE VISSZA!!

Mióta elmentél, minden megváltozott bennem és körülöttem. Emlékszel milyen voltam régen: buli, barátok,

Hiányzol! Szeretnék megint eljárni szórakozni veled, szemtelenül és erotikusan lejteni veled egyet a parketten, néha becsípni egy kicsit, nagyokat beszélgetni, és még milliónyi dolgot, amit ennek el

Isten ments, hogy azt hidd, arra akarlak rábeszélni, hogy maradj itthon. Mert ha el akarsz menni, úgyis el fogsz menni. Azt is tudom, hogy miért mentél el…de csak annyit tudok mondani: HIÁNYZOL!!!!"

 

Nem lehetek önző és nem csak arra szabad gondolnom, hogy bennem mi zajlott le az elmúlt bő fél évben. Biztos vagyok benne, hogy Neked is legalább annyira nehéz volt, és sokszor eszedbe jutottunk sokszor és hiányoltad a régi szép időket.Minden kihalt belőlem, mert úgy érzem, hogy ezek csak akkor működnek, ha Te velem vagy. Nélküled minden olyan üres és értelmetlen. Veled tényleg önmagam lehettem. Előtted semmi sem volt ciki, égő…én, én voltam. Már nem esek olyan jól a tánc sem. Zsoltinak hiába „rázom” magam. Ő megmondta, hogy nem olyan táncos lábú. Te viszont azzal a spanyol forró véreddel, égető nézéseddel és őrült mozgásoddal megragadtál. A táncparketten minden megváltozott: megszűnt létezni az idő, a tér, az emberek, csak a zene, a tánc, a mozgás, Te és én léteztünk. Tudom, hogy még egy olyan fantasztikus ember nincs a földön, mint Te. Igaz barátom voltál, vagy és leszel. Ahogy szoktam fogalmazni: a tánc egy magasabb dimenzióba lépett, ahol már érzésről beszélünk.