Épp most beszélek telefonon Pít barátommal. Ehhh, mennyire fel tudja dobni az embert, ha néha néha megcsörren a telefonja. Már hetek óta meg sem szólalt.

Fecó ma szabadnapos, írt nekem egy sms-t, hogy lelép Genfbe. Az okot persze nem írta meg, de kíváncsi lennék rá. Nem az a fajta ember, aki csak úgy egyedül kimozdul, pláne nem ilyen messzire, mint Genf.

Szóval Pítör barátom most hívott és próbált kicsi jó hangulatot csinálni nekem. Napok óta fáj a torkom, egy kis megfázásból erős köhögések lettek...legalábbis tegnap így aludtam el.
Gyógyszerem ugyebár nincsen, tehát kénytelen vagyok a saját képességeim ill. a természet egyéb adta lehetőségeit használni. Kamilla tea, citrom, foghagyma...

Fura, hogy amit egykor az életfilozófiámnak hittem, mennyire elszállt mostanra. Pít figyelmeztetett engem, hogy élni kell, bármi is legyen, bármikor.
Véleményem szerint ő engem egy olyan embernek ismert meg, akinek van elég életkedve, tudja, hogyan kell élni, szórakozni és mégis céltudatosnak, határozottnak lenni.

Most mégis ő figyelmeztetett engem mind erre! Amire szükségem is van! Hiszen,

Ha átéled az Életed minden egyes pillanatát, ha maximálisan élvezed az Élet adta örömöket, akkor esélyt kapsz arra, hogy felfogd a Valóságot, hogy te magad legyél az Élet.