A munka eléggé változatos. Mosogatom a sok svájci fasz után a koszos tányérokat. Vmikor nincs sok, vmikor pedig megállás nélkül csak a zsíros, ételmaraddékkal teli kádban áztatom a kezemet. Nagy hajtás van, nagyon nagy! Estére meglehetősen ki is fáradok.
Viszont, ami nagy hír: a főnök megcsinálja nekem a munkavállalási engedélyt, tehát maradhatok és végre legálisan!!!
A hétköznapok valóságához hozzá tartozik az is, hogy Fecókámmal együtt dolgozok. Hogy őt idézzem "Na, most már nem mondhatod, hogy nem csinálunk együtt semmit." :-)
Esténként, fáradtan a munka után kilógok a szállásról és átjövök hozzá. Szeretek nála lenni, valahol ez is egyfajta otthon érzetet biztosít számomra.
Na és persze vele elaludni, szeretkezni...azt pedig kifejezetten szeretem :-)
Pár nappal ezelőtt hihetetlen érzést tapasztaltam vele az ágyban. A szex nem szex volt többé, ő és én megszűntünk létezni és már csak MI voltunk. Nem is igazából az élvezeten volt a hangsúly, sokkal inkább az érzés, a szeretet volt a meghatározó. Annyira érzem, hogy összetartazunk, amikor átölel és valóban "itt és most" zajlik az egész, mindenféle gátlás és akarat nélkül.
Egyszer csak magához húzott, ráhajtottam a fejem a mellkasára és csak voltunk, élveztük a pillanatot. Annyira biztosan, szorosan ölelt, hogy végre éreztem...érzeztem azt, hogy valóban szeret és szüksége van rám, csak úgy, mint nekem rá. Ezek azok a pillanatok, amiért érdemes élni!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.